A legtöbb célunk megreked az álmodozás szintjén…

“Szeretnék végre lefogyni!”
“Bárcsak többet keresnék!”
“Sikeres akarok lenni!”

Mi a baj ezekkel a célokkal? Alapvetően semmi, sokan vágynak hasonló dolgokra. A probléma a megfogalmazásukkal van. Ugyanis nem elég konkrétak, nem derül ki ennyiből, hogy mit is kellene tenni értük, milyen lépésekre van szükség és egyáltalán honnan tudjuk, hogy elértük? Ezeket fontos pontosítani a siker érdekében. Olvass tovább, segítek a hogyanban is!

Ismerkedj meg a SMART célkitűzéssel!

Az angol rövidítésekből áll össze a név (Specific, Measurable, Achievable, Relevant, Time bound), ami gyakorlatilag az “okos” célkitűzést jelenti. A módszer nem új találmány. Olyannyira, hogy már az 1980-as években is használták, később pedig a szervezet pszichológia fontos fogalmává vált. Elsősorban az üzleti életben használják, de az élet bármely területén hasznos lehet.

Ha a célokat a pontosan meghatározott szempontokat figyelembe véve határozzuk meg, nagyobb eséllyel fogjuk elérni őket!

De hogyan használjuk mindezt a gyakorlatban?

Nézzük, milyen is egy jó cél!

Specifikus – Határozd meg minél konkrétabban a célt. Ebben segít, ha felteszed magadnak ezeket a kérdéseket:
Mit szeretnék elérni?
Miért fontos ez számomra?
Kik játszanak szerepet ebben? Pl. érintettek, akikkel együtt kell dolgoznod a célodért
Milyen erőforrásokra lesz szükséged? Mi kell ehhez? Pl. meg kell tanulnod hozzá valamit, vagy be kell szerezned egy eszközt.

Mérhető – Az egyik legfontosabb. Ha ez nincs meghatározva, honnan is tudhatnád, mikor érted el a célod? Ezért a “Szeretnék lefogyni!” helyett mondd azt, hogy “Szeretnék lefogyni 5 kg-t!” Érdemes amennyire lehet, számszerűsíteni a céljaidat, hogy kézzelfoghatóvá tedd őket.

Elérhető – Hajlamosak lehetünk alá vagy épp fölébecsülni a képességeinket, ha egy cél eléréséről van szó. Mindkettő probléma, ezért fontos, hogy reálisak legyünk. Az az ideális, ha a célunk kihívást jelent, de nem támaszt irreális elvárásokat magunkkal szemben. Ennél a pontnál fontos arra is kitérni, hogy a hatáskörünkbe tartozzon a cél, tehát elsősorban rajtunk múljon, hogy elérjük-e.

Releváns – Üzleti célok esetében ezt a pontot talán könnyebb meghatározni, mint a magánéletben. Ezek a kérdések mindenképp segíthetnek, hogy releváns célt tűzzünk ki:
Összhangban áll ez a többi célommal?
Ez az ideális időpont arra, hogy ezen dolgozzak?
Tényleg én akarom ezt, valóban az én célom?

Határidőhöz kötött – Ezt nem is kell nagyon kifejtenem. Mind jártunk már úgy, hogy a napi teendők, a rutin feladatok és a rohanás miatt a kitűzött célok háttérbe szorulnak. Az eltervezett lépéseket hajlamosak vagyunk halogatni, ha nincs egy határidő, amihez igazodnunk kell. Szóval érdemes meghatározni egy tartható és reális határidőt, a részfeladatoknak pedig külön helyet lefoglalni a naptárunkban. Így tervezhetővé válik az egész folyamat.

Később a mozaikszó kapott még két betűt: Evaluated, vagyis értékelt és Revised, vagyis felül vizsgált. Ha ezeket is figyelembe vesszük, a szempontok közé érdemes felvennünk, hogy értékeljük az elért dolgokat és időnként vizsgáljuk meg, hogy aktuális-e még ez a cél. Előfordulhat ugyanis, hogy időközben változik vagy átalakul a körülmények hatására.

A módszer rengeteg embernek segített már elérhető formába önteni a céljait úgy, hogy végül siker koronázza a tevékenységüket! Az pedig nem kérdéses, hogy a sikerélmény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy magabiztosabbak és boldogabbak legyünk a hétköznapokban!

Próbáld ki te is és írd meg a tapasztalataidat!