,,Egy távoli országban élt egyszer egy öreg király, akinek hatalmas birodalma és gazdagsága, egy fia és egy leánya volt. Ikertestvérek voltak. A környezetében gyakran emlegettek egy csodaszép kék madarat, amit még soha, senki nem látott. Amikor az uralkodó érezte élete végének közeledtét, elhatározta, hogy fiának feleséget, leányának pedig férjet talál. A leány azonban feltételül szabta, hogy kizárólag annak adja a kezét, aki elhozza számára az ismeretlen kék madarat. Sok ifjú igyekezett a királyi udvarba, hogy bemutassák a kért ajándékot, ám mindegyik hamis volt. 

 Kis idő múlva a király meghalt anélkül, hogy a leányát férjhez adta volna. A birodalom népére szomorúság és bánat leple borult. A fiatal király ekkor még bőségesebb jutalmat ígért annak, aki felkutatja és elhozza a kék madarat. Egy alkalommal aztán újabb kérő érkezett, aki közölte, hogy a királyi palotában rendezett mulatság után fogja bemutatni a madarat. Nagy volt az öröm az országban, újra visszatért a nevetés az emberek közé. Amikor aztán az ünnepség a végéhez közeledett, az ifjú megjelent a király előtt, két tenyerét szorosan összezárva. A jelenlévők figyelme az ifjúra irányult. Teljes némaságban várták, hogy a fiú kinyissa a tenyerét, amiben nem volt semmi. A király haragra gerjed, amiért becsapták, s azonnal őrség után kiáltott. 

 Az ifjú azonban megkérdezte: 

 – Felséged nem látja a kék madarat? 

 Aztán így folytatta: 

 – Pedig ott van Felség a szívében, a húga lelkében. Minden mosolyban, nevetésben, hálában, köszönetben és kedvességben, ami megvalósul a környezetünkben.  

Mert a kék madár maga a boldogság, kalitkája pedig az emberi szív. 

 Ahogy az ifjú elmondta a szavakat, azonnal mindenki meglátta a madarat. Mindegyikük életébe beköltözött csodaszép tengerkék tollazatával.” 

Forrás: https://www.agraroldal.hu/boldogsag-kek-madara.html